1899. május 3. szerda... Egyszerű szerdai hétköznap volt. Senki sem tudhatta, hogy a sporttörténelem ezt a napot hányszor, de hányszor felidézi. Ezen a napon hivatalosan is megalakult - mindmáig a legnépszerűbb magyar sportegyesület - a Ferencvárosi Torna Club! Az alakulás után az első és legfontosabb cél egy olyan terület megszerzése volt, amely alkalmas sporttelep létesítésére. "Tisztelt tagtárs urak! - így kezdődött az a tájékoztató, amelyben Springer elnök a pályaépítésről számolt be. A Ferencvárosi Torna Club augusztus 5-én megtartott választmányi ülésének határozata alapján van szerencsém a tisztelt tagtárs urakat arról tájékoztatni, hogy működésünket szeptember 16-án megkezdjük.() E helyen van szerencsém előrebocsátani, hogy a Székesfűváros június hó 5-én megtartott közgyűlése volt szíves az FTC-nek a külső Soroksári úton lévő elemi népiskola mellett az Erzsébet falvai helyiérdekű vasútállomástól öt percnyire fekvő 2387 négyszögöl nagyságú fővárosi telket 6 évre játszótér használatra egyesületünknek ingyen átengedni. Ezen fővárosi telket oly karba helyeztük, hogy azon tagjaink a rendszeres játékot gyakorolhatják." A Soroksári úti telket csak úgy "nyersen" nem tudták használni. A szükséges földmunkák nagy részét a tagok végezték. A pálya egyik oldalának kerítését Antony Tamás ácsmester készítette, a másik oldalát a vasúti töltés határolta. A vasúti töltés oldalába levertek néhány cölöpöt, arra vastag deszkákat szegeltek - ez volt a "tribün..." Az egyik kapu mögött egy kétemeletes bérház, a másik mögött iskolaépület volt. Az "öltöző" az iskola mellett épült, ahol a szabad ég alatt egyetlen zuhanyrózsa alatt tisztálkodtak a játékosok. (Később egy kiselejtezett lóvasútkocsit alakítottak át öltözővé...) Úgy tervezték, hogy az első nyilvános, bemutatkozó mérkőzést még 1899 őszén megrendezik, de - nem tudni miért - erre csak a következő évben került sor. Az alábbi beszélgetés 1924 február 26-án hangzott el: Szigeti Imre, az FTC alelnöke: "Először a nézőteret nagyobbítjuk meg, hogy a 40-50 ezer embert kényelmesen el tudjunk helyezni. A nagytribünnel szemközt lévő kis fedett állóhelyi rész esztétikai szempontból már régen megérett a lebontásra. A helyébe egy 140 m hosszú, gyönyörű tribün kerül, amely a klubháznál fog kezdődni. A tribün elején páholysorok lesznek, emögött pedig kényelmes ülőhelyek. A páholyok előtt 30 lépcsősor épül. A helyekre közvetlenül az Üllői útról lesz a feljárat, olyanképpen, hogy az ülőhelyek közönsége a bemenetkor nem torlódik az állóhelyre sietőkkel. Ezt az új - B-tribünt - a kapu mögött eddig is meglévő kistribünnel egy 44 méteres tribün köti majd össze, amely folytatása lesz a korcsolyapálya előtti tribünnek. Így aztán a Springer-szobor körüli résztől eltekintve körtribün veszi majd körül a játékteret." Az átalakításokat Mattyók Aladár mérnök tervei alapján végeztetjük. Mattyók kitűnően ismeri a pályát, hiszen annak idején az ő tervei szerint készült.() A játéktéren a méreteket természetesen meghagyjuk, csupán gyepesíteni fogunk. Felszerelünk majd egy egészen modern, dinamómotor által hajtott öntözőkészüléket, amely 10 perc alatt az egész pályát meglocsolja. Az építkezésekre az előirányzat szerint kétmilliárd koronát terveztünk.() A tervek tehát készen várják a keresztülvitelt. Rövid idő kérdése csupán, hogy Közép-Európa egyik leggrandiózusabb pályáját a magunkénak tudhassuk." 1924. augusztus 28.-án adták át az FTC Üllői úti új tribünjét. A tribün hossza 134 méter, a magassága 16 méter. Már az első páholy 6 méter magasságban volt a pálya felett. 300 hatszemélyes páholy, 1400 számozott ülőhely. 1927. augusztus 7-én egy szomorú tűzeset jelentette a napi szenzációt: tűz volt a Fradi-pályán! "Vasárnap délelőtt folyt le az FTC-pályán a Vasas-Husos tréningmérkőzés, mintegy 300 néző előtt. Déli 12 órakor vége volt a meccsnek és a közönség eloszlott, csupán a klub néhány vezetője és a játékosok hozzátartozói voltak a pályán, amikor hirtelen lángra lobbant a három állóhelyi tribün közül az, amelyik az Üllői út felé eső sarokban áll, és közvetlenül szomszédja az óriási költséggel három évvel ezelőtt felépített B-tribünnek. A tűzoltók hihetetlen gyorsasággal termettek a helyszínen, és olyan apparátussal támadták meg az égő tribunt, hogy fél óra leforgása alatt nemcsak a szomszédos tribünök voltak biztonságban, hanem teljesen eloltották az égő tribünt is. Ekkor már látni lehetett, hogy a kigyulladt tribün teljesen tönkreégett, üszkos faváz maradt csak meg belőle. (...) A tüzet az okozta, hogy egy néző gondtalanul eldobott egy égő cigarettavéget, amely a tribün hasadékai közé esve, alulról lángra lobbantotta a nagy hőségben szinte puskaporossá száradt fatribünt...." "A tegnap délutáni (1935. augusztus 14.) hatalmas vihar alapos pusztítást rendezett az FTC Üllői úti sportpályáján. Fél hat óra tájban, a vihar kellős közepén hirtelen hatalmas ropogásra figyeltek fel azok, akik az FTC-pálya vendéglőjében tartózkodtak. A borzalmas erejű vihar szinte játszi könnyedséggel kapta fel a B-tribün tetejét, amely egy kis darabka kivételével elvált a tribüntől és átrepült az Üllői út másik oldalára, ahol a Pénzverde kő és vasrácsos kerítésén darabokra tört, s zúzódva esett szét. Az átrepülés közben a tribüntető alapos munkát vitt véghez a villamosvezetékben, olyannyira, hogy a villamosközlekedés az Üllői útnak ezen a részén megállt, s még a késői órákban is szünetelt." A pálya történetének legnagyobb gyásznapja 1947. május 4. A magyar-osztrák válogatott mérkőzés kedves ünnepséggel kezdődött. Az ünneplés a 12. percben is folytatódott, hiszen ekkor már 2-0-ra vezetett válogatottunk. Az örömujjongásba azonban sikolyok is vegyültek. A B-lelátó és a Springer-szobor közötti állóhelyen lévők rázuhantak az alattuk lévő korzóülés közönségére. Néhányan alaposan megsérültek. A II. félidő 6. percében az elsőnél sokkal súlyosabb szerencsétlenség következett be az állóhelynek a város felőli kanyarjában. "A lelátóról csak azt lehet látni, hogy megmozdul a hatalmas embererdő az állóhely teniszpálya felőli sarkában es lefelé zúdul. (...) Mintegy 8 méter magasból szakadt be a magas betonoszlopokra helyezett padozat. A deszka és oszlopdarabok közül véres ruhában jajgatva másztak elő azok, akik járni tudtak. A helyszínre siető rendőrök, mentők és tűzoltók a romok alól húzgálták ki a sebesülteket." A szerencsétlenség következtében több százan megsérültek, és szinte hihetetlen, de szerencsére haláleset nem történt. 1968-ban nagy érdeklődés kísérte azt a sajtótájékoztatót, ahol Kalmár István, az FTC akkori elnöke a pályaépítéssel kapcsolatban részletes információkat adott. Többek között ezeket mondta: "A mintegy 40 millió forintos költséggel épülő új sporttelepünk első szakaszának munkálatai már ebben az évben megkezdődnek és négy-öt évig tartanak. Az építkezés költségeit az állami támogatáson kívül különböző bevételi forrásokból fedezzük. Engedélyt kaptunk a sporttelepet megörökítő képes levelezőlap, a bajnoki jelvény, és egy, a játékosok aláírásával ellátott bajnoki szalag árusítására. Számítunk az egyesülettel rokonszenvező hazai es külföldi sportbarátok anyagi támogatására is. Az építkezés kezdetéről, az akkori állapotokról így számolt be a Fradi Híradóban Rácz József, a pályaépítés beruházó főmérnöke: A program nagyméretű, területileg az Üllői út - Könyves Kálmán krt. - Gyáli út által határolt, mintegy 76 ezer négyzetméter területre terjed ki. Ennek megfelelően a beépítést csak ütemekre bontva tudjuk megoldani. (...) Az első ütembe tartozó klubépület munkálatai a meghatározott szerződési időpontoknak megfelelően haladnak. Átadási határidő: 1970. aug. 31. (...) A külső földmunkák is megindultak. A földmozgatást a klubépület körül kezdték meg, innen haladnak folyamatosan a lelató földtömege felé, amelynek elszállítása, valamint az ott levő nagy tömegű vasbeton szétverése és elmozgatása komoly kapacitást igényel. A bontási munkák már a második ütemként induló körlelátó előkészítő munkáit képezik. Létesítményeink tervezői a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépület tervezési tanszékének építészmérnökei május 30-ig elkészítették a stadion kiviteli tervdokumentációját, s így az alapozási munkákat az Üllői úti szakaszon ez év szeptember elején megkezdik."